2020. április 23. csütörtök-Tóth István

Categories: Egyéb

NAPI IGE ÉS GONDOLAT

***

 április 23. csütörtök

*******************************

Indulj!

 

„Így szólt az Úr igéje Jónáshoz, Amitaj fiához: Indulj, menj Ninivébe, a nagy városba, és prédikálj ott, mert feljutott hozzám gonoszságának híre! El is indult Jónás, de azért, hogy Tarsisba meneküljön az Úr elől. Elment Jáfóba, talált ott egy hajót, amely Tarsisba készült. Kifizette az útiköltséget, és hajóra szállt, hogy a rajta levőkkel Tarsisba menjen az Úr elől.” (Jónás 1:1-3)

 

  1. április 23-án megkeresett egy középkorú bajszos úriember, hogy menjek el vele és néhány férfival egy négynapos csendeshétvégére szolgálni a váci börtönbe. Akkor, szinte azonnal előjöttek a félelmeim, bezártság érzet, előítélet, hadd ne soroljam. Olyan voltam, mint Jónás, elfutottam a szolgálat elől. Lesüllyedtem saját hajóm, saját életem mélyébe, és belealudtam indokaimba, félelmeimbe. Mára már tudom, akkor Isten elől menekültem, az Ő hívó szavát utasítottam vissza. Hogy miért? Mert csak magamat néztem, és nem láttam és értettem meg, hogy amikor az Úr küld valahová, akkor nem csak hogy küld, de velem is jön. Nem hagy magamra. Mint ahogy Jónást sem hagyta magára, a hullámzó tenger viharában, hisz szabadítást küldött számára egy nagy hal formájában.

De mint ahogy Jónás nem kerülhette el küldetését, az Úr engem sem hagyott eljutni Társisba. 2019-ben elvitt Ninivébe, a balassagyarmati börtönbe, ahol hirdethettem az Ő igéjét, és érezhettem Lelkének munkáját. Mert nem magam voltam ott, hanem az élő Úrral, aki előttem ment, hogy meg ne üssem lábamat a kőbe.

Amikor az Úr hív, Ő lesz a pajzsod és kősziklád, ha Ő küld, Ő lesz mécses az ösvényeden, ne kételkedj hívó szavában, indulj el még ma vele az úton, ahová Ő küld téged. (Tóth István, Abaújvár)

*****************************************************

Imádság:

Drága Mennyei Atyám! Köszönöm, hogy nem hagysz magamra abban a küldetésben, amire te hívsz el! Ámen

*****************************************************

A nap gondolata:

Megfogja az erőtlen kezeket és utat mutat nekünk. Ahol a mi erőnk véget ér, az Ő munkája ott kezdődik el.

 

 

Vélemény, hozzászólás?