Adventi kríziselemzés

Categories: Igehirdetések

Lukács 7:18-23

Nem olyan régen Keresztelő János még olyan lelkesen, ellenállhatatlan erővel mozgósított mindenkit a Jordán partján. Azt mondta: „Készítsétek az Úrnak útját!” Hatalmas erővel hirdette, hogy elközelgetett az Isten országa, és olyan mérhetetlen alázattal vallotta meg, hogy Krisztusnak növekednie kell, neki pedig még inkább alábbszállni. És olyan túláradó örömmel mutatott Jézus alakjára, amikor meglátta: „Íme, az Isten ama Báránya, aki elveszi a világ bűnét!” – És most követeket küld Jézushoz: „Vajon tényleg te vagy az, akit vártunk?”

És mi van ezzel a Jánossal most? Depressziós, tele van csalódással, elveszett az öröme és a bizodalma, és csalódottan kesereg egy dohos börtönpincében Heródes várában.

Mi történhetett ezzel a Jánossal, hogy így megváltozott? Mi rendítette meg ennyire?

Kettős oka volt ennek.

Az egyik, hogy Heródes király, a keleti zsarnok el akarta tenni láb alól, mert János túl élesen bírálta a királyi család bűneit. Börtönbe záratta, János ártatlanul szenved. És ebben a sötétségben erőt vesz rajta a kétkedés és a csüggedés. Mert amikor jönnek a fájdalmak, a csapások, az érthetetlennek tűnő dolgok, akkor még a hívő ember is összeroppanhat. Az vesse rá az első követ, aki erősebb hitű nála!

A másik oka pedig ebből fakad: János – és gyakran mi magunk is – teljesen félreismerjük Jézus Krisztus küldetését. Mert János azt gondolta, hogy Isten azért küldte el a Messiást, hogy az valami hatalmas ítélettel sújtson le a bűnre. Olyan tisztító vihart várt, ami elsöpri a gonoszokat, ami ledönti a zsarnokságot, egyetlen pillanat alatt győzelemre viszi és megjutalmazza a jókat. Ehelyett pedig János ott csücsül egy dohos börtön sötét fenekén. Állítólag eljött a Messiás, akit oly nagyon várt ő is, meg a nép is, és erre elnézi, hogy ő, egy ilyen fontos szolgája Istennek, rabságban sínylődik egy gonosz kényúr keze között. Heródes nyugodtan trónol tovább bűneinek magaslatán, ő pedig szenved tovább a föld alatt. Mit csinál hát ez a Jézus? Valóban Ő az Eljövendő? Tud-e segíteni ez a Messiás?

A ma emberének a csalódása is abból fakad, hogy Isten nem mindig azt cselekszi, amit az ember kér és elvár tőle. Hogy Isten nem felel meg az emberi elképzeléseknek. – De hogy milyen jól teszi ezt, arra rendszerint csak utólag, később jön rá.

Azt mondja Jézus János kérdésére: „Mondjátok meg Jánosnak, amit láttatok és hallottatok: a vakok látnak, a sánták járnak, a szegényeknek evangélium hirdettetik …” Nézd csak, János: ha nem is úgy, ahogy te képzeled, ahogy te elképzeled, de azért Ő szüntelenül munkálkodik. Ha csendes és szelíd is az Ő munkája, mégis rendkívüli erők hatnak általa! Még ha nem is hat el mindenhová az Ő halálának és feltámadásának ereje, de ahová elhat, ott már ma mássá lesz az élet! Amerre Jézus jár, csendesen, de láthatóan megváltozik az ember élete, gondolkodása, indulata és cselekedete, és megváltozik körülötte a világ is!

Keresztelő Jánossal együtt még sokakat kínzott és ölt meg az igazságtalanság, a zsarnokság, az önzés, a kegyetlenség, a meg nem értés. De Jézus nem azért jött, hogy vaszárakkal babráljon és börtönrácsokat törjön össze! Ő egy másfajta börtönből hozott szabadulást: a bűn börtönéből. Abból a börtönből, amelybe – akár elismerjük, akár nem – mindnyájan beleszülettünk. Abból a börtönből, ami tönkreteszi már ezen a földön az életünket, és ami Istentől bennünket végérvényesen elválasztana. Sokkal nagyobbat tett hát Jézus, mint amit János várt tőle: nem a testet jött megszabadítani, hanem a lelket.

Vélemény, hozzászólás?